Cyrus Henger

Miért éppen a Cyrus-henger? Ez a tanulmány nem pusztán egy régészeti lelet bemutatása, hanem egy személyes időkeresés lenyomata. A célom az volt, hogy találjak egy olyan történelmi pontot, amelyhez viszonyítva a Biblia eseményei időrendben is értelmezhetők. A Cyrus-henger — amely a babiloni fogság végét jelzi — számomra ilyen pontként szolgál. A tanulmány során régészeti, történelmi és bibliai forrásokat vizsgálok, miközben személyes reflexiókkal is kiegészítem az anyagot. Ez az írás tehát nemcsak informál, hanem gondolkodásra is hív. 

 Bevezetés

Van egy tárgy, amely alig nagyobb egy kenyérnél, mégis birodalmak sorsát, vallások üzenetét és történelmi fordulópontokat őriz magában. Ez a Cyrus-henger – egy agyagba vésett rendelet, amely egyszerre szól Mardukhoz, a babiloniak istenéhez, és Jahvéhoz, Izrael Istenéhez.
Amikor először találkoztam a Círusz-henger történetével, lenyűgözött, hogy egy apró agyagtárgy milyen mély történelmi és vallási összefüggéseket hordozhat. Már 2010-ben is foglalkoztam a témával, egy bibliai jövendölés miatt kezdtem el foglalkozni a lelettel, a régészek által meghatározott kora miatt. Ehhez akartam igazítani azt a bibliai jövendölést. Viszont akkor, és ott partra futott ez a hajó. A lelet jelentősége azonban nem halványult meg. Időről időre visszatért, míg most ismét elővettem, hogy átnézve tanulmányozzam.

A jövendölések kapcsán nem tudom teljesen figyelmen kívül hagyni Jézus szavait sem, aki jeleket sorolt fel: betegségek ütik fel a fejüket egyik hely után a másikon, nemzet támad nemzet ellen, és a világ nyugtalanságba sodródik. Sokan ezeket a képeket a 20. század elejére vonatkoztatják, különösen az első világháború idejére. Most azonban nem ennek részletes kibontása a célom, hanem az, hogy megkeressem azt a biztos pontot, ahol a Biblia időrendje és a történelem találkozik.

✍️ Visszaemlékezve…

Akkor még nem dolgoztam ki részletesen, és nem kapcsoltam össze a Biblia belső kronológiájával. Az a bibliai jövendölés még most sem tiszta előttem. Bár a körvonalai mintha látszanának, és úgy tűnik, egyszerű matematikai évszám-összeadásokon alapulna. De nem merek rálépni arra az útra, míg nem lesz tiszta a témakör környezete. Addig azonban maradnék annál, hogy ez a lelet — bár sokak számára nem tekinthető fix pontnak — számomra egy elég stabil pontja a történéseknek. Ha mást nem, a Biblia idejét összekapcsoljam a mi időnkkel.

Bibliai események és Círusz rendelete (Kr. e. 538)

A babiloni száműzetés vége, a zsidók visszatérése Jeruzsálembe és a templom újjáépítése.

Megjegyzés az évszámról:

A történelmi források szerint Cyrus Kr. e. 539 októberében foglalta el Babilont, ez volt a politikai fordulópont. A Biblia viszont úgy fogalmaz, hogy „Círusz uralkodásának első évében” történt a rendelet kiadása. Mivel Cyrus 539 októberében vette át a hatalmat, az első teljes uralkodói éve a babiloni naptár szerint Kr. e. 538 volt. Ezért a bibliai időrendhez kapcsolódó kutatásokban gyakran 538-at tekintik a rendelet kiadásának évének.

Időrend és dátumok 🗓️

Év	Esemény	Jelentőség
Kr. e. 539	Babilon elfoglalása	Politikai fordulópont, a hatalomátvétel
Kr. e. 538	A rendelet kiadása	A visszatérés és templomépítés engedélyezése

A Cyrus-henger 📜

A Cyrus-henger egy agyaghenger, amelyet 1879-ben fedezett fel a British Múzeum babiloni expedíciója. Felirata akkád ékírással íródott, és Kr. e. 539 körül készülhetett.

• Méret: 23 cm magas és mintegy 11 cm átmérőjű Anyag: égetett agyag Írás: akkád ékírás Felfedezés: 1879, Babilon, British Museum expedíció Jelenlegi hely: London, British Museum gyűjteménye [Kép helye: A Cyrus-henger fotója, British Museum gyűjteményéből]

Tartalom és üzenet

A henger szövegében Cyrus a Babilon elleni győzelmét ünnepli, … támogatta a meghódított népek templomainak újjáépítését. Vallásszabadságot hirdet, ígéretet tesz arra, hogy a fogságba vitt közösségek hazatérhetnek, köztük a zsidók is, akiket anyagi és politikai támogatással bátorít hazájukba való visszatérésre és a jeruzsálemi templom újjáépítésére.

Miért érdekel ez engem? ✍️

Olykor lehunyom a szemem, és egy elképzelt filmet nézek... A győzelem ünneplése az ókori perzsa kultúrában nem a modern értelemben vett népünnepély volt, hanem inkább vallási és politikai gesztusok sorozata. Cyrus nem rendezett diadalmenetet, hanem templomokat állított helyre, visszatelepítette az isteneket szentélyeikbe, és engedélyezte a deportált népek hazatérését. Ezek az intézkedések önmagukban ünnepi jelentőséggel bírtak, különösen a közösségek számára, akik visszakaphatták identitásukat és vallási életüket. A Cyrus-henger maga is egyfajta ünnepi dokumentumként szolgált — nem a népnek, hanem az isteneknek és az utókornak szólt.

Bibliai párhuzamok

Habár a henger üzenetét az ENSZ az emberi jogok „ősi nyilatkozatának” tekinti, nem ezért választottam mint kapcsolódási pontot az időfolyamának meghatározásához. Hanem maga a lelet, és annak kormeghatározása miatt. A Cyrus-henger párhuzamba állítható a bibliai Ezsdrás és második krónikák leírásaival, melyek ugyancsak beszámolnak Círusz rendeletéről a jeruzsálemi templom újjáépítésére. Így a henger nemcsak perzsa forrásként értékes, hanem segít alátámasztani a babiloni fogságból való szabadulás és a második templom építése mögötti történelmi valóságot is. Maga a lelet nem egyezik szó szerint a Bibliában megfogalmazott üzenettel.

Létezhetett-e egy zsidóknak szóló változat?

A kutatók egy része feltételezi, hogy a Cyrus-henger nem egyedi darab volt, hanem egy propaganda célokat szolgáló körlevél, amelyből több példány is készülhetett. Ezeket különböző városokba vagy népekhez címezhették, és elképzelhető, hogy egyes változatok konkrétabb utalásokat tartalmaztak — például Izraelre vagy Jeruzsálemre vonatkozóan. Bár ilyen konkrét leletet még nem találtak, a Biblia szövege (pl. Ezsdrás könyve) mintha egy ilyen „helyi változatot” idézne. Ez felveti a lehetőséget, hogy létezett egy olyan ediktum, amely kifejezetten a zsidó népnek szólt, csak nem maradt fenn régészeti formában.

A perzsa kori Jeruzsálem régészeti nyomai 🧱

Jeruzsálemben a Templomhegy környékén végzett ásatások során kerámiatöredékek, épületmaradványok és pecséthengerek tanúskodnak a Kr. e. 6–5. századi perzsa uralom idején indult építkezésekről. A leletek azt sugallják, hogy a visszatérők nemcsak a templomot, hanem a városfalakat és a környező negyedeket is fokozatosan újjáépítették, egészen a krónikákban említett eseményekig. 

A henger megtalálási helye: Babilon, a mai Irak területén, az Eufrátesz folyó mentén. Ez az ókori város volt a Babiloni Birodalom központja, és Cyrus i. e. 539-ben foglalta el.	Az első, aki bejelentette, hogy megtalálta a perzsa városfal egy részét, Kathleen Kenyon angol régésznő volt. Ő 1960 és 1967 között végzett ásatásokat Jeruzsálemben

Kronológiai összefoglaló és régészeti párhuzamok 🔍

Esemény	Forrás	Régészeti bizonyíték
Círusz rendelete a templom újjáépítésére	Ezdrás 1:1–11; 2 Krónikák 36:22–23	Cyrus-henger agyagtárgy
Izraeliták elhagyják Babilont és útra kelnek Jeruzsálem felé	Ezsdrás 1:5–11
Az oltár újjáépítése és az ünnepi áldozatok ismételt felajánlása	Ezsdrás 3:1–6	Beágyazott perzsa kori építkezések és városfal-maradványok Jeruzsálemben
	Jeruzsálem ásatásai, perzsa kori kerámiák és pecséthengerek

Biblia és régészet: párhuzamos források

A Biblia és a régészet párhuzamos forrásai egyre teljesebb képet adnak a babiloni fogságból való visszatérés és a jeruzsálemi templom újjáépítésének történetéről. A megismert leletek és írásos nyomok lehetővé teszik, hogy az ókori eseményeket egyre pontosabban rekonstruáljuk. Amikor ezt a diaszpórához kapcsolható régészeti lelet időpontjához kapcsoljuk a bibliai eseményeket, máris átláthatóbb képet kapunk azon történésekről, eseményekről, amikről a Biblia beszámol.

link

"Az Úr, az ég Istene nekem adta a föld minden országát, és megbízott, hogy templomot építsek neki Jeruzsálemben, Júdában. Bárki közületek a nép közül, legyen vele az ő Istene, és menjen fel Jeruzsálembe Júdába, és építse fel az Úrnak, Izrael Istenének templomát, aki Jeruzsálemben van." – Perzsa Círusz, Ezsdrás 1:2-4 Az Ézsaiás 44 Círuszt Isten "pásztorának" nevezi, aki "mindent megtesz, amit akarok". Az Ézsaiás 45 úgy ábrázolja Istent, mint aki megragadja Círusz jobbját, "hogy leigázza előtte a nemzeteket", és azt mondja, hogy Isten "előtte jár".

Soronkénti összevetés 📜

Cyrus Cylinder (Kr. e. 539)	Ezsdrás könyve (Ezr 1:1–4)
Marduk megharagszik Nabonidusra, Babilon királyára	Az Úr beteljesíti Jeremiás próféciáját
Marduk kiválasztja Cyrus-t, hogy uralkodjon	Az Úr felindítja Cyrus szellemét, hogy kiadja az ediktumot
Cyrus harc nélkül bevonul Babilonba	Cyrus uralkodása első évében kiadja a rendeletet
Cyrus visszaállítja a templomi szertartásokat	Cyrus elrendeli a jeruzsálemi templom újjáépítését
Visszatelepíti az isteneket saját szentélyeikbe	A zsidó nép visszatérhet Júdeába
A népeket visszavezeti eredeti lakóhelyükre	A nép kap támogatást ezüsttel, arannyal, állatokkal
Cyrus imádkozik Mardukhoz hosszú életért	Az Úr legyen az emberekkel, akik visszatérnek
Babilon falait megerősíti, templomokat helyreállít	A templom alapjait erősen kell lerakni, 60x60 könyök
Nem említi Jeruzsálemet vagy a zsidókat	Kifejezetten Jeruzsálemet és Izrael Istenét említi

\ Szela, nem csak zenei szünet, hanem gondolkodás szünete is ✍️

A fenti összevetés során különösen érdekes számomra, hogy bár a két szöveg nem azonos, mégis tematikusan rokon. Ez megerősíti bennem azt a gondolatot, hogy a Círusz-henger számomra nemcsak történelmi, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. A párhuzamok keresése során nemcsak a történelmi események rekonstruálása a célom, hanem az is, hogy megértsem, milyen módon tükröződnek ezek a vallási szövegekben.

Különösen érdekes számomra, hogy egyáltalán megtalálták ezt a leletet, és felismerték, hogyan igazolható általa a bibliai történések egy részlete. Ez számomra nemcsak tudományos, hanem szimbolikus jelentőségű is. Később tudtam meg, hogy mivel a Cyrus-henger propaganda célokat szolgált, elképzelhető, hogy több verzió is létezett — akár olyan is, amely kifejezetten Izraelnek szólt. Ez a lehetőség tovább erősíti bennem azt a gondolatot, hogy a régészet nemcsak múltbéli tárgyakat tár fel, hanem párbeszédet nyit a történelmi és vallási szövegek között.

Fedezd fel közelről: Az alábbi interaktív modell segítségével testközelből vizsgálhatod meg a Cyrus-hengert. Forgasd, nagyítsd, és figyeld meg az ékírásos részleteket, amelyek egy korszak határkövét őrzik.  -Link-  

A Cyrus-henger digitális 3D modellje elérhető a Sketchfab oldalán, ahol szabadon forgatható és nagyítható:

🔗 Sketchfab – The Cyrus Cylinder (3D)

Lehetséges változatok 🔍

A kutatók egy része feltételezi, hogy a Cyrus-henger nem egyedi darab volt, hanem egy propaganda célokat szolgáló körlevél, amelyből több példány is készülhetett. Ezeket különböző városokba vagy népekhez címezhették, és elképzelhető, hogy egyes változatok konkrétabb utalásokat tartalmaztak — például Izraelre vagy Jeruzsálemre vonatkozóan. Bár ilyen konkrét leletet még nem találtak, a Biblia szövege (pl. Ezsdrás könyve) mintha egy ilyen „helyi változatot” idézne. Ez felveti a lehetőséget, hogy létezett egy olyan ediktum, amely kifejezetten a zsidó népnek szólt, csak nem maradt fenn régészeti formában.

Értelmezés

• A Cyrus Cylinder egy babiloni kontextusban íródott propaganda-szöveg, amely Cyrus hatalomra jutását isteni akaratként mutatja be Marduk isten révén.

• Az Ezsdrás könyve viszont vallási és politikai nyilatkozat, amely a zsidó nép számára biztosítja a visszatérést és a templom újjáépítését – itt YHWH az isteni szereplő.

• A két szöveg nem azonos, de tematikusan rokon: mindkettő hangsúlyozza Cyrus jóindulatát, a vallási helyreállítást és a népek visszatelepítését.

Mikor és hol vizsgálták? 🧪

• 1879-ben fedezte fel Hormuzd Rassam brit-asszír régész Babilonban, az Ésagila templom alapzatában.

• A leletet azóta a British Museum őrzi, ahol több szakaszban vizsgálták:

○ 1961-ben restaurálták: újra kiégették, és gipszkitöltést alkalmaztak a törött részeknél.

○ 1970-ben azonosították a Yale Egyetemen őrzött „B” töredéket, amelyet később a British Museumhoz csatoltak.

Milyen módszereket alkalmaztak? 🧪

• Anyagvizsgálat:

○ A henger égetett agyagból készült, több rétegben formázva.

○ A belső magban szürke kőzárványok találhatók, ami segített az eredet és technika meghatározásában.

• Ékírásos szövegvizsgálat:

○ A szöveget akkád nyelven, 45 sorban írták.

○ A szöveg két fő töredékből áll: „A” és „B”, amelyeket filológusok és asszirológusok (pl. Irving Finkel) elemeztek.

• Restaurálási technikák:

○ A henger törött volt, ezért plasztikus kitöltéssel és újraégetéssel stabilizálták.

○ A „B” töredéket Paul-Richard Berger azonosította, és a két részletet 1972-ben egyesítették.

• Digitális rekonstrukciók:

○ A British Museum modern 3D szkennelést is alkalmazott a henger dokumentálására és bemutatására.

Kik vizsgálták? 🧑‍🔬

• Hormuzd Rassam: felfedező régész.

• Sir Henry Rawlinson: első fordító és bemutató a Royal Asiatic Society-nél.

• Irving Finkel: a British Museum asszirológusa, aki a modern értelmezést készítette.

• Paul-Richard Berger: a „B” töredék azonosítója.

• J.B. Nies: a Yale Egyetem kutatója, aki publikálta a „B” töredék szövegét.

Pontosság és eredmények 📊

• A szöveg nem teljes, néhány sor hiányzik vagy sérült.

• A két töredék egyesítése után a szöveg nagyjából 90%-ban olvasható.

• A fordítások filológiai konszenzuson alapulnak, de egyes kifejezések értelmezése vitás lehet.

• A tárgy eredetisége és kora (Kr. e. 539–530) régészetileg és történetileg megerősített.

🧭 Történelmi távlatból nézve…

A Cyrus-henger értelmezése kapcsán a régészek és történészek között is akadnak eltérő vélemények.

Pro:

• A henger szövege egyértelműen vallásszabadságot hirdet, és támogatja a templomok újjáépítését.

• A lelet időpontja és tartalma összhangban van a bibliai beszámolókkal.

• A régészeti kontextus (Babilon, Ésagila templom) megerősíti a hitelességet.

Kontra:

• A szöveg nem említi Jeruzsálemet vagy a zsidókat név szerint.

• A henger propagandacélokat szolgált, így nem feltétlenül tekinthető objektív történelmi forrásnak.

• A bibliai párhuzamok inkább tematikusak, mint szó szerinti egyezések.

⏳ A lelet tükrében: idő és hit kapcsolata

Ez a táblázat abban segít, hogy a Cyrus-henger időpontjától visszafelé haladva megértsük a Biblia főbb korszakait. A célom az volt, hogy találjak egy olyan stabil történelmi pontot, amelyhez viszonyítva a bibliai események időrendje jobban átláthatóvá válik. A Círusz rendelete — amely a Babiloni fogság végét jelzi — ilyen pontként szolgálhat. Innen visszafelé haladva kirajzolódik az a történelmi ív, amely összeköti a Biblia eseményeit a világtörténelemmel.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy személyes koncepció, egyedi megközelítés. A Cyrus-hengert mint időbeli viszonyítási pontot használni a bibliai kronológia értelmezéséhez nem tartozik a történészek vagy régészek általánosan elfogadott módszerei közé. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez a szemlélet segíthet abban, hogy a bibliai események időrendje kézzelfoghatóbbá váljon a történelmi kontextusban.

 🕰️ Bibliai korszakok időrendje, Cyrus hengert alapul véve...

Korszak		Időszak (kb.)	Megjegyzés
🏺 Círusz rendelete		Kr. e. 538	Babiloni fogság vége, visszatérés
⛓️ Babiloni fogság		Kr. e. 586–538	Jeruzsálem pusztulásától a visszatérésig
👑 Királyok kora		Kr. e. 1050–586	Saul, Dávid, Salamon és utódaik
⚖️ Bírák kora		Kr. e. 1200–1050	Bírák vezették Izraelt, pl. Sámson, Debóra
🗺️ Honfoglalás		Kr. e. 1400–1200	Kánaán elfoglalása Józsué vezetésével
🚶‍♂️ Egyiptomi kivonulás		Kr. e. 1446	Mózes vezetésével
🐪 Pátriárkák kora		Kr. e. 2000–1446	Ábrahám, Izsák, Jákób történetei

Ezsdrás

🕊️ Zárszó – Kutatás újraélve

Évekkel ezelőtt már foglalkoztam a Cyrus-rendelettel, de most, hogy ismét elővettem, újra átéltem azt az izgalmat, amit csak a kutatás tud adni. A régi kérdések új fényben jelentek meg, és közben újabb ismeretekkel gazdagodtam – történeti, teológiai és régészeti szinten egyaránt.

Külön élmény volt, hogy ezúttal egy mesterséges intelligencia is társam lehetett – akit én Sensusnak neveztem el. Olyan készséges vehemenciával tárta elém az anyagokat, hogy időnként szelektálnom kellett, mit emeljek be a tanulmányba – mert ha minden javaslatot beépítek, ez az írás jóval hosszabb lett volna. Ez a fajta együttműködés évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, most viszont termékeny és inspiráló része lett a munkának.

A tanulmányt tehát a teljesség igénye nélkül zártam le – nem azért, mert hiányos, hanem mert a kutatás mindig nyitott marad. A fő célomat viszont elértem: hogy a Biblia történetéhez igazítsam az idő folyamát, és a Cyrus-henger ne csak egy régészeti tárgy legyen, hanem kapocs múlt és jelen között.

„Az idők jelei ott vannak a kövekben – csak meg kell tanulnunk olvasni őket.”

📘 Alapforrások

British museum - Círus Cylinder; A henger hivatalos leirása és képe a múzeum gyűjteményéből.

Irving Finkel - The Círus Cylinder (YouTube); A British Múzeum kurtátorának előadása a henger jelenetőségéről.

Ezsdrás könyve (Károli ford.); A biblia párhuzam, amely Cyrus rendeletét idézi.

2 Krónikák könyve (Károli ford.); További Bibliai utalás Cyrus szerepére.

Paul-Richard Berger - Der kyros-zylinder; A legteljesebb filológiai elemzés a henger szövegéről.

        📘 További tanulmányok és kutatások

Amélie Kuhrt – The Cyrus Cylinder and Achaemenid Imperial Policy; A henger politikai kontextusának értelmezése az Achaemenida birodalomban.

Pierre Briant – From Cyrus to Alexander: A History of the Persian Empire; Monumentális munka a perzsa birodalomról, Cyrus uralmáról és vallási politikájáról.

Lester L. Grabbe – A History of the Jews and Judaism in the Second Temple Period; A visszatérés története régészeti és történeti források alapján.

Pop Culture Bible Stories – Too Blessed to Fail; Érdekes kulturális párhuzam Marduk és Jahve szerepéről Cyrus győzelmében.