Szentfazék profil 3.4- a kutatás rétegei
Hogyan születnek a bejegyzéseim, avagy miért így kutatok
Magyarország közepén élek. Papíron még a nyugdíj előtt állok, a valóságban már évek óta visszavonultam. A napjaimat azóta próbálom tartalommal megtölteni.
Nem írok önéletrajzot, most nem az a lényeg. Van hitem, bibliai alapokon, és ez évtizedek alatt formálódott tudással, tapasztalattal, kérdésekkel és felismerésekkel együtt.
Nem vagyok teológus, sem lelkész. A Biblia kutatása számomra nem hivatás, hanem több évtizedes szenvedély. Az informatikából hozom a rendszerszemléletet. Szeretem, ha a jegyzeteim, a forrásaim és a kérdéseim átlátható keretben vannak.
A Bibliával kapcsolatos blogot azért indítottam, hogy végigkövessem a saját kérdéseimet. Azokat is, amik menet közben akadnak elém. Eleinte csak magamnak írtam. Aztán rájöttem, ha már úgyis dolgozom vele, másnak is hagyhatok kapaszkodókat.
Nem válaszokat akarok osztani. Utakat keresek a szöveghez. Ha találok egyet, megmutatom.
Ami a hátteret illeti, mert előbb-utóbb úgyis megkérdezik. Anyakönyvileg reformátusnak kereszteltek, iskolában katolikus hitoktatást kaptam, de a vizsgák előtt inkább csendben kisétáltam. Hivatalosan azóta egyik felekezethez sem tartozom.
Így maradtam felekezetileg hajléktalan.
Kutatásnál ez egész praktikus.
A kutatás nálam egy kézzel írt, mára megsárgult füzetekkel kezdődött. Nem tanulmány volt, nem kommentár. Egy házi kislexikon. Nevek, helyek, mértékegységek, bibliai fogalmak. Minden, amit akkor nem lehetett gyorsan fellapozni.
A tudásom akkori szintjét tükrözte. Rövid feljegyzések, hivatkozások, gondolatfoszlányok. Inkább egy tanuló ember rendrakása, mint kutatás.
Korábbi iskolában megtanultam vakon gépelni, és hordozható írógépen folytattam. Újságcikkeket vágtam ki, könyvekből fotóztam oldalakat. Lassan képes album lett belőle, már nemcsak adatokkal, hanem rövid elemzésekkel és saját megfigyelésekkel. Ma is jobban szeretek gépelni, mint kézzel írni.
Aztán jöttek a Commodore gépek. A feleségem nagy türelemmel gépelte a Biblia szövegét, hogy digitális formában is használhassam. Később más könyveket is. Ő, a mai napig a társam. Anyagot keres, ötletet ad, és Ő az első számú kritikusom.
Közben a technika megelőzött minket. Mire Mózes harmadik könyvénél tartottunk a gépelésben, már lehetett digitális Bibliát venni. Kezdetleges volt, de keresni már lehetett benne. Utána jöttek a flopik, a CD-ROM-os programok, majd az internetes adatbázisok.
Ma egy kattintásra van a héber és a görög alapszöveg, a Holt-tengeri tekercsek fotói, régészeti adatbázisok, szótárak, térképek és évszázadok kommentárjai. Olyan programokat használok, amibe a saját jegyzeteimet is (mint beépülő modul) be tudom építeni.
A háttérmunka nem tűnt el. Könyveket lapozok, adatbázisokat böngészek, és gyakran több ezer találat közül kell választanom. Egy téma dokumentációja ma is napokba telik.
Ennek megvan az előnye is. Kutatás közben belebotlom dolgokba, amiket nem kerestem. Elolvasom, mérlegelem, és eldöntöm, kell-e.
Régen az volt a kérdés, találok-e valamit egyáltalán.
Ma az a kérdés, mi a súlya annak, amit találok.
 |
| A Szentfazék Profil valahol itt született. ezekben a füzetekben kezdődött, amikor még ollóval, ragasztóval, térképekkel és kézzel írt jegyzetekkel próbáltam ugyanazt megtenni, amit ma részben digitális eszközökkel végzek: rétegről rétegre megérteni a szöveget. |
Évek alatt rájöttem, hogy a bibliai kutatásban nem csak az a nehéz kérdés, hogy mit mond a szöveg. Hanem az is, hogy én mit akarok beleolvasni.
Nincs teljesen független olvasat. Az ember magával hozza a saját kultúráját, felekezeti hátterét, tapasztalatait, elvárásait és teológiai reflexeit. Sokszor észre sem vesszük, hogy nem a szöveget olvassuk, hanem részben önmagunkat akarjuk látni.
Sok idő alatt azt is megtanultam, hogy a szöveg olykor ellenáll. Ez elsőre furcsán hangzik, pedig minden kutató átéli. Úgy ülünk le olvasni, hogy már van elképzelésünk arról, mit kellene mondania. Aztán egy szó, egy mondat vagy egy összefüggés nem hajlandó beleilleszkedni abba a képbe, amit előre felépítettünk.
Ilyenkor választani kell. Ragaszkodom ahhoz, amit gondolok, vagy megengedem, hogy a szöveg korrigáljon?
Sokszor éppen akkor nyílik meg egy részlet valódi jelentése, amikor hajlandó vagyok félretenni azt, amit addig biztosnak hittem. Nem végleg eldobni, csak egy időre zárójelbe tenni.
A jó kutatás nem azt jelenti, hogy nincsenek előfeltevéseink.
Hanem azt, hogy készek vagyunk felülvizsgálni őket, ha a szöveg erre kényszerít bennünket.
Ha nincs valamilyen kutatási vázlat, könnyen összecsúsznak a szintek.
Összekeverjük:
- mit mond maga a szöveg,
- mit következtetünk belőle,
- mit gondolt róla egy későbbi kor,
- és mit tanít róla egy mai szerző vagy felekezet.
Ezért sok kutató készít magának egyfajta ellenőrző listát vagy munkatérképet.
Mit vizsgálok meg? Milyen sorrendben? Mi számít szövegadatnak? Mi tekinthető rekonstrukciónak? És mi az, ami már értelmezés? Nyelvi elemzés. Kulturális háttér. Történelmi környezet. Irodalmi forma. Párhuzamos szövegek. Következtetések. Összegzés.
Egy ilyen vázlat nem véd meg minden tévedéstől. Nem szünteti meg az előfeltevéseket sem. Arra viszont nagyon alkalmas, hogy csökkentse a hibák számát, és segítsen észrevenni azokat a kérdéseket, amelyeket egyébként talán figyelmen kívül hagynánk.
Röviden: a kutatási vázlat nem hitvallás. Nem azt mondja meg, mit kell gondolni. Hanem azt, hogy milyen úton érdemes eljutni a következtetésekig.
A jó kutatás egyik ismertetőjele nem az, hogy mindig igazolja, amit gondolunk, hanem hogy hagyja a szöveget ellenállni.
Az ambíció nem változott: továbbra is kutatni akartam. Az eszközök viszont folyamatosan változtak. Ma már sokszor maga a könyvtártagság is egy digitális előfizetés.
Az MI először a keresőkben jelent meg az életemben. Eleinte nem tartottam sokra. Egyfajta okosabb keresőnek láttam, amely gyorsabban összegzi a találatokat. Aztán észrevettem, hogy egyre jobban érti a kérdés mögötti szándékot is. Nemcsak kulcsszavakra keresett, hanem kezdte érteni, hogy valójában mire vagyok kíváncsi.
Először csak gyorsítótárként használtam:
„Listázd a párhuzamos helyeket.”
„Mutasd meg a különböző fordításokat.”
„Gyűjtsd össze a régészeti adatokat.”
Később azonban feltűnt még valami. Jól feltett kérdések esetén képes volt összekapcsolni nyelvi, történeti, régészeti és irodalmi adatokat is. Olyan összefüggéseket mutatott meg, amelyeknek az összegyűjtése korábban órákba vagy napokba telt volna.
Ugyanakkor a másik oldalát is gyorsan megismertem. Rosszul feltett kérdéseknél magabiztosan összekevert különböző korszakokat, felekezeti hagyományokat, történeti rekonstrukciókat és teológiai értelmezéseket. Nem azért, mert „rossz” volt, hanem mert nem tudta, milyen szempontok szerint kellene dolgoznia.
Ekkor jött a felismerés. Nem az vitte el a legtöbb időt, hogy elolvassam a válaszokat, hanem az, hogy minden egyes alkalommal újra és újra elmagyarázzam, milyen módszer szerint szeretném megközelíteni a kérdést.
- Mi számít szövegadatnak?
- Mi számít rekonstrukciónak?
- Mikor kell nyelvi elemzést végezni?
- Mikor fontos a történeti háttér?
A kezdő promptból lett néhány pont. A pontokból lett egy vázlat. A vázlatból pedig egy kutatási profil.
Rájöttem, hogy az MI-nek valójában nem egyszerű utasításokra van szüksége, hanem egy munkaprotokollra. Nem arra, hogy mit gondoljon, hanem arra, hogy hogyan dolgozzon.
Ma már nem egyetlen profilt használok. Más szempontok szükségesek egy bibliai kutatáshoz, mások egy műszaki probléma elemzéséhez, és megint mások egy kritikai vizsgálathoz. Ezért szétválasztottam őket. Van kutatási profil, van kritikai profil, és van problémamegoldó profil.
A bibliai kutatásokhoz használt rendszer kapta végül a „Szentfazék Profil” nevet.
 |
| A kutatás útja változik, de a szöveg iránti figyelem ugyanaz marad. |
A bibliai kutatásokhoz használt profilomat végül „Szentfazék” névre kereszteltem. Játékos név.
Egyrészt ott a fazék, amiben főzünk. Különböző hozzávalók kerülnek bele, amelyekből a végén valami új áll össze. Egy bibliai kutatás is hasonló. Nyelvi adatok, történeti háttér, régészet, irodalmi szerkezetek, párhuzamos szövegek és értelmezési hagyományok találkoznak benne.
Másrészt ott van az a címke is, amelyet időnként a hívő emberekre ragasztanak. A „szentfazék” szót sokan gúnyos értelemben használják. Nekem azonban mindig volt benne némi önirónia is. Ha valaki évtizedeken át bibliai témákkal foglalkozik, előbb-utóbb úgyis megkapja ezt a jelzőt.
Nekem azonban a név ma már valami egészen mást jelent: egy eszközt, egy munkafolyamatot, egy kutatási rendszert. Pontosabban egy magyar nyelven megfogalmazott kutatási protokollt, amelyet minden komolyabb bibliai vizsgálat elején átadok az MI-nek.
Nem azt mondja meg, hogy mit gondoljon a szövegről. Azt írja le, hogyan dolgozzon vele.
Meghatározza a források rangsorát, a bizonytalanság kezelésének módját, a felekezeti semlegesség elveit, az elemzés sorrendjét és a válaszok szerkezetét. A cél az, hogy ugyanazon kutatási szempontok szerint dolgozzon, amelyekhez én magam is évek alatt jutottam el.
A Szentfazék Profil ezért nem válaszgyűjtemény, és
nem hitvallás.
Inkább egy munkatérkép.
Egy olyan rendszer, amely lépésről lépésre halad, igyekszik nem összekeverni a tényeket a következtetésekkel, és segít rendszerezni azt a hatalmas információmennyiséget, amely egy-egy bibliai téma körül felhalmozódik.
Sokan úgy képzelik, hogy az MI-nek elég annyit mondani: „Elemezd ezt az igeszakaszt!”, és majd mond valamit. Valójában a válasz minősége nagyban attól függ, milyen szempontok szerint dolgozik.
A Szentfazék Profil nem válaszokat ad.
Kérdéseket ad. Nem mondja meg, mit kell gondolni egy szövegről. Azt határozza meg, milyen sorrendben és milyen szempontok szerint érdemes vizsgálni.
Olyan, mint egy pilóta ellenőrző listája felszállás előtt. Arra szolgál, hogy minél kevesebb fontos lépés maradjon ki. Három dolgot végez el következetesen:
- Keretez: Rögzíti, hogy nem igehirdetést vagy felekezeti vitát végzünk, hanem szövegértést.
- Súlyoz: Segít meghatározni a források sorrendjét (szöveg → nyelvi adatok → történeti háttér → teológiai rendszerek).
- Fegyelmez: Rákérdez a forrásokra, kéri a bizonyossági fok jelölését, és megengedi a „nem tudjuk” válasz lehetőségét.
Gyakran hallom: „Az MI elveszi a hit személyességét.” / „Nincs lelke, hogyan érthetné a Bibliát?” Én nem ettől tartok. Sokkal inkább attól, hogy keret nélkül használjuk. Mert ha nincs kutatási profil, az MI nem tudja, mi a lényeg, mi a háttér, mi a kontextus – és ilyenkor elkezdi kitölteni a hézagokat találgatással.
Az MI rendkívül gyorsan képes összegyűjteni és összekapcsolni információkat. Ez a legnagyobb erőssége és egyben a veszélye is. Ha nem kap világos kereteket, hajlamos egyforma súllyal kezelni nagyon különböző dolgokat:
- egy tudományos publikációt,
- egy internetes véleményt,
- egy felekezeti hagyományt,
- egy kommentár értelmezését,
- vagy egy modern teológiai álláspontot.
Bibliai kutatásban ez különösen veszélyes. Az MI ráadásul alapvetően segíteni akar. Ha hiányos egy gondolatmenet, megpróbálja folytatni. Ha kevés az adat, megpróbál következtetni. Így születnek a hallucinációk: olyan állítások, amelyek logikusnak hangzanak, de nem támasztja alá őket elegendő adat.
A kutatási profil pontosan ezért fontos. Nem azért, hogy korlátozza az MI-t, hanem hogy fegyelmezze, irányitsa.
A profil minket véd a felszínes válaszoktól, a túl gyors következtetésektől. Mert végső soron a felelősség nem a gépé. A témát én választom. A kérdéseket én teszem fel. Az MI jó szolga, de rossz úr.
A Szentfazék Profil rövid áttekintése
Az alábbi fő egységekből áll a rendszer:
(A kategóriáknak elnevezéseket adtam, olyanokat amikről tudom, hogy hova tartoznak, ezért lett labor, térkép... )
- Kutatási kérdés
- Szövegelemzés („A Labor”)
- Kontextuális elemzés („A Térkép”)
- Teológiai kontroll („A Biztonsági háló”)
- Kijelentés és alkalmazás („A Híd”)
- Meta-szint és kutatási protokoll
Ha a fazék elsőre nem működik, frisítsd az oldalt!
|
👥 Szentfazék-profil egyben
1. 🏺 KUTATÁSI KÉRDÉS – „A Kérdés fazeka”
Mire való?
A kutatás kiindulópontjának megtisztítása. Ez akadályozza meg, hogy a kérdés már eleve tartalmazza a választ, vagy hogy előfeltevések vezessék a gondolkodást.
Mit vizsgál?
- Mi a pontos kérdés?
- Mi a probléma?
- Mi biztos, mi feltételezés?
- Van-e körkörös érvelés?
- Nem a kívánt választ keressük-e?
Mikor használjuk?
A kutatás legelső lépése — mielőtt bármit vizsgálnánk.
2. 🧪 LABOR – „Mit mond a szöveg?”
Mire való?
A bibliai szöveg primer vizsgálata, minden más modul előtt. Ez a kutatás alapja: a szöveg mondja meg, mit lehet mondani.
Mit vizsgál?
- Eredeti nyelv (héber, arámi, görög)
- Szemantika, Strong-számok
- Nyelvtan, szintaxis
- Irodalmi szerkezet (paralelizmus, chiasmus)
- Szövegkritika (variánsok, kéziratok)
- Fordításkritika
- Kulturális idiomák
- Istennév-használat
Bizonyossági skála:
- 🟢 Magas
- 🟡 Közepes
- 🔴 Alacsony
Mikor használjuk?
Mindig elsőként — mielőtt történelmi, teológiai vagy régészeti következtetést vonnánk le.
3. 🗺️ TÉRKÉP – Történeti és kulturális kontextus
Mire való?
A szöveg világának feltérképezése. Segít megérteni, hogy a szöveg milyen történelmi, társadalmi és vallási környezetben született.
Mit vizsgál?
- Keletkezés ideje
- Szerző és közönség
- Történelmi események
- Régészeti háttér
- Földrajzi környezet
- Ókori kultúrák (zsidó, görög–római)
Mikor használjuk?
Miután a szöveg alapvizsgálata megtörtént.
4. 🛡️ BIZTONSÁGI HÁLÓ – Következtetések minősítése
Mire való?
Megakadályozza a túlzott vagy megalapozatlan következtetéseket.
Mit vizsgál?
A teljes következtetési lánc erősségét:
- Tény
- Valószínű
- Lehetséges
- Feltételezés
- Spekuláció
Mikor használjuk?
A kutatás végén — amikor már minden adat rendelkezésre áll.
5. 🌉 HÍD – A modulok összekapcsolása
Mire való?
Ellenőrzi, hogy a különböző kutatási területek között valódi kapcsolat van-e, vagy csak látszólagos.
Mit vizsgál?
- Szöveg ↔ történelem
- Történelem ↔ régészet
- Régészet ↔ teológia
- Kapcsolat közvetlen vagy közvetett?
- Időben és térben összeegyeztethető?
- Van-e független megerősítés?
Mikor használjuk?
A LABOR és a Térkép után — mielőtt teológiai következtetést vonnánk le.
6. 🔬 META-SZINT – A kutató önellenőrzése
Mire való?
A saját gondolkodásunk torzításainak felismerése.
Mit vizsgál?
- Előfeltevések
- Körkörös érvelés
- Confirmation bias (megerősítési torzítás)
- Kettős mérce
- Történeti vs. teológiai állítások keverése
- Későbbi teológia rávetítése a szövegre
Mikor használjuk?
A kutatás közben és végén — folyamatos önellenőrzésként.
7. 📚 FORRÁSKRITIKA – A felhasznált források vizsgálata
Mire való?
Megállapítani, mennyire megbízható egy forrás.
Mit vizsgál?
- Elsődleges vagy másodlagos?
- Mennyire régi?
- Független-e?
- Ki írta?
- Mi volt a célja?
- Más forrás megerősíti?
- Visszakereshető-e?
Mikor használjuk?
Minden adat felhasználásakor.
8. ⚖️ FORRÁS-HIERARCHIA – A források súlyozása
Mire való?
A források bizonyító erejének rangsorolása.
Mit vizsgál?
- 🟢 Magas súly: tudományos tanulmányok, régészeti jelentések
- 🟡 Közepes súly: doktori dolgozatok, szakmai munkák
- 🟠 Alacsony súly: blogok, videók, prédikációk
- ⚫ Nem hiteles: ellenőrizhetetlen anyagok
Mikor használjuk?
A forráskritika részeként — minden hivatkozásnál.
9. 🧭 SZEMLÉLETI MODUL – A kutató nézőpontja
Mire való?
Elválasztani a nyers adatot a világnézeti előfeltevésektől.
Mit vizsgál?
- Hívő nézőpont
- Történeti-kritikai
- Régészeti
- Teológiai
- Filozófiai
- Naturalista
- Apologetikai
Mikor használjuk?
A kutatás elején és végén — hogy lássuk, honnan nézzük a szöveget.
10. 🧩 HERMENEUTIKAI MODUL – A szöveg értelmezése
Mire való?
A szöveg jelentésének meghatározása az eredeti közegben.
Mit vizsgál?
- Mit jelentett az első olvasóknak?
- Hogyan illeszkedik a könyv egészébe?
- Melyik értelmezést támasztja alá legerősebben a szöveg?
- Melyik épül későbbi teológiára?
Mikor használjuk?
A LABOR és Térkép után — az értelmezés véglegesítésekor.
11. 🧮 MODUL-ÖSSZEGZÉS – A végső értékelés
Mire való?
A kutatás eredményeinek rendszerezése és minősítése.
Mit vizsgál?
Külön értékeli: Szöveg, Nyelv, Szövegkritika, Forráskritika, Történelem, Régészet, Híd, Hermeneutika, Meta, Biztonsági háló.
Végső besorolás:
BIZTOS → NAGYON VALÓSZÍNŰ → VALÓSZÍNŰ → LEHETSÉGES → SPEKULATÍV
Mikor használjuk?
A kutatás legvégén — ez adja a végső minősítést.
🜁 Stílus- és használati irányelvek
Mire valók?
A kutatás kommunikációs és formai kereteinek biztosítására.
Mit tartalmaznak?
- Narratív, lélegző akadémiai próza
- Szaknyelv zárójeles magyarázattal
- Héber/görög kulcsszavak Strong-számmal
- Keleti–nyugati gondolkodás különbsége
- Felekezetfüggetlen illusztrációk
- A bibliai szöveg mint primer forrás
- Dogmák elkülönítése
Sokan így kezdik. Beírják: „Elemezd ki a János 1-et”, és várják, hogy majd „mond valamit”. Fog is válaszolni. A kérdés nem az, hogy válaszol-e, hanem az, hogy milyen szempontok alapján.
Egy bibliai szöveg ugyanis sosem egysíkú. Van nyelve, van műfaja, van történeti háttere, kulturális környezete, szövegtörténete, és van az is, ahogy későbbi korok olvasták. Ha előre nem mondom meg, mire figyeljen, az MI pontosan úgy fogja keverni ezeket a szinteket, mint egy sietős emberi olvasó.
Profil nélkül ilyenkor általában ez történik:
- összemossa, amit a szöveg ténylegesen mond, azzal, amit mi gondolunk róla;
- kihagy fontos rétegeket, például a nyelvet, a műfajt vagy a kontextust;
- rávetít modern teológiai reflexeket, mert azokból van a legtöbb adat;
- túláltalánosít, vagy épp ellenkezőleg, felszínes marad.
Ez nem azért van, mert az MI „rosszul működik”, hanem mert nem kapta meg a kutatói szemüveget.
A Szentfazék Profil pont ezt a hiányt pótolja. Nem válaszokat akar gyártani helyettem. Útvonalat ad. Megmondja, milyen kérdéseket tegyünk fel, milyen sorrendben haladjunk, és hol kell szigorúan szétválasztani a három dolgot:
- mit mond a szöveg,
- mit gondolunk róla,
- mit következtetünk belőle.
Nem teszi tévedhetetlenné sem az MI-t, sem engem. De elveszi a kutatásból a szétesettséget és az esetlegességet. Nem engedi, hogy a modern reflexeim vezessék a szöveget a szöveg helyett.
Erre szoktam a könyvtáros-hasonlatot mondani.
Profil nélkül az MI olyan, mint egy könyvtáros, akinek csak annyit mondasz: „Hozz valamit a Bibliáról.” Hozni fog. Csak nem biztos, hogy azt, amire szükséged van.
Profillal viszont így szólsz hozzá: „Menj oda ahhoz a hat polchoz, vedd le azt a három könyvet, és abból is csak azt a részt keresd ki, ami a kérdésemhez tartozik.”
Innentől már nem találgatás van, hanem célzott kutatás.
A profil tehát nem helyettem gondolkodik. Abban segít, hogy jobban kérdezzek, és főleg hogy ne felejtsek el megkérdezni semmi fontosat. Olyan ez, mint amikor bevásárlólista nélkül indulsz el, és otthon veszed észre, hogy a tejföl maradt ki, pedig az adta volna meg az étel állagát. Ezért van szükség profilra.
 |
| Ugyanaz a törekvés, mint több mint negyven évvel ezelőtt: csak az eszköz változik |
A Szentfazék Profil nem kész rendszer, nem végleges szabályzat, nem megfellebbezhetetlen módszertan, nem egy olyan dokumentum, amelyet egyszer megír az ember, aztán évtizedekig változatlanul használ. Inkább pillanatfelvétel.
Annak a lenyomata, hogy jelenleg hogyan próbálom megközelíteni a bibliai szöveget, milyen kérdéseket tartok fontosnak, milyen hibákat szeretnék elkerülni, és milyen eszközökkel dolgozom.
Negyven évvel ezelőtt egy megsárgult füzet fölé hajoltam. Kézzel írt jegyzetek, kivágott újságcikkek, térképek és könyvek között kerestem ugyanazt, amit ma is keresek. A kérdések nem változtak. Az eszközök igen.
Ma már digitális adatbázisok, elektronikus szótárak, régészeti archívumok és mesterséges intelligencia állnak rendelkezésre. Holnap valószínűleg olyan lehetőségek is természetesek lesznek, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak: automatikus nyelvi elemzések, interaktív történeti rekonstrukciók, mesterséges intelligenciával támogatott térképek, vagy akár az ókori zenei világ részleges rekonstrukciói.
De nemcsak az eszközök fejlődnek, a felhasználók is. Megtanuljuk, hogyan kérdezzünk jobban, hogyan különítsük el a tényeket a következtetésektől, és hogyan használjuk az új technológiákat úgy, hogy azok segítsék, ne helyettesítsék a gondolkodást.
Ezért a Szentfazék Profil sem lezárt rendszer.
Valószínűleg egy év múlva más lesz, öt év múlva még inkább. Új modulok jelenhetnek meg, régiek eltűnhetnek, egyes hangsúlyok áthelyeződhetnek.
A kutatás ugyanis nem célállapot, inkább folyamatos párbeszéd a szöveggel.
A Biblia szövege ugyanaz marad, mi azonban új kérdésekkel, új ismeretekkel és új eszközökkel térünk vissza hozzá újra és újra. És talán éppen ez teszi a kutatást izgalmassá: nem azért olvassuk ugyanazokat a sorokat újra, mert a szöveg változott meg, hanem mert közben mi változunk.